Sokat a kevésért

A domolykók után úgy éreztem, hogy kell már valami más, így hát a régi csukázós helyeim felé kanyarodtak gondolataim. Érkezett pár jó hír is megbízható forrásból. Gyorsan össze is pakoltam és vasárnap dél körül felültem a biciklimre, majd meg sem álltam míg el nem értem célomig. Apám is velem tartott, bár már jobban szeretek magányosan pergetni. A felszerelés egy 3 méteres, 20-40 grammos botból és egy 40-es orsóból állt, rajta 10-es fonott. Meglehetősen szokatlan volt ez a “durva” felszerelés az Ul után, olyannyira, hogy sorra díszítettem környezetem különböző twisterekkel, gumihalakkal.

Sokat változott mióta nem láttam

Olvasd tovább >>

Küszködés a csatornán

Szóval újra pergetni indultam,barátommal,Dáviddal,csak a helyszín változott. Egy 14 kilométerre fekvő csatornára terveztünk,egy pár órás pergetést. Fuvar lebeszélve,az indulást reggel nyolcra egyeztettük. Azonban az időjárás jelentést figyelve aggódni kezdtem,erős lehűlést és esőz jósoltak. Az eső miatt féltem legjobban,mert a napijegyet már előre megváltottam. Pergetőtáska gyanánt most egy vízhatlan hátizsákba pakoltam dobozaim.

Szinte mindegyik műcsalim elvittem,súlyuktól fájt is a hátam  a nap végére…
Este nyolckor elég rossz lett a hangulatom,mikor kinéztem az ablakon…szakadt az égi áldás. Már csak abban bíztam,hogy reggelre eláll. 6:20-kor keltem,és egyből az időt néztem.Az ég kitisztult,az esőnek csak a nyoma látszott. Ez az én napom lesz. Gondoltam…

A Nagy-Kopaszt még ködlepedő borította

8:30 felé érkeztünk meg. Az úgynevezett “Ívely” éren kezdtük a tekergetést. Átlagosnak mondható volt a víz. Nem volt zavaros szerencsére.

Az Ívely-ér

Egy zöld-sárga, 5 centis gumihal  kezdtem dobálni.Barátom pedig egy narancsszínű Sandrával.
Dobáltunk,dobáltunk de eredménytelenül. Találkoztunk egy sporttárssal de ő sem tudott semmit felmutatni.

Tipikus csatornai kép

Miután 10 állást legyezőszerűen átfésülve,nem jutottunk dűlőre a csukákkal,úgy döntöttünk felsétálunk a csatorna,egyesnek nevezett részére.

A kövezéses részt is jól átfésültük...de mindhiába

Felérésünk után csalit cseréltem. Egy házi készítésű, igen jól sikerült Mepps Scylops utánzattal kezdtem dobálni. Ritkán láttam egy-egy balin rablást,de számottevően nem tartózkodtak a kövezésnél. 40 perc sikertelenség után,kezdtük érezni,hogy meg kell majd küzdenünk a halakért.
Feljebb ballagtunk az első beállóig. Ismét gumihal fejelgette az iszapot a kapcsom fogságában. Pont a szemközti bokrosról szabadítom sikeresem a gumit,miközben haver halat fáraszt. Elmész te a …. mondtam neki,de ettől eltekintve örültem sikerességének. Egy gyönyörű Kősüllőt akasztott,amiről eddig nem is tudtam,hogy megtalálható ebben a csatornában.

A szép köves egy twisterre csábult el

A következő állásban,olyan ütést kaptam a kis gumira,hogy rendesen megijedtem. Egy minimális burvány és egy aranyszínű test jelezte a támadó kilétét. Valószínűleg Csuka lehetett.  Aki esetleg a közelünkben volt az biztos felkapta a fejét,mert káromkodtam egy szépségeset.
Tovább mentünk,de nem volt értelme. Így már csak a csatorna kettesnek nevezett részében bízhattunk.

A befolyónál általában van Balin,persze most még hal mozgás sem

Megdobáltuk az összes állás,minden ígéretes szegletét,de végül a csatorna végénél kötöttünk ki,persze hal nélkül.

A hely,mely megmentett a betlitől.

Mindig is láttam fantáziát ebben a helyben,de még nem horgásztam rajta.Itt volt az ideje. Egy kis  Hornetnek adtam esélyt,hogy összeakaszkodjon valamivel. Dobtam egyet a parttal párhuzamosan és a töklevél előtt rárabolt a kishalpusztító. Megörültem,hogy legalább fogtam valamit,de korai volt az örömöm,a hal kirázta magából a horgot. Pár perc múlva ismét gumihallal próbálkoztam. Újra egy parttal párhuzamos dobás,és ismét egy lemaradt csuka A gumihalat persze szétszaggatta. Itt már kezdtem feladni,kezdtem elfogadni,hogy ez nem az én napom mégis tovább próbálkoztam. Egy sügér mintázatú wobblert táncoltattam a tökös előtt mikor kaptam egy kis koppintást.Visszadobtam neki,de megint csak egy koppintásig jutottam,viszont harmadjára már megakadt a nullázástól megmentő hal.Persze a történtek után még dobáltam,hátha megjönne a második is,de nem jött.

Nőj nagyra!

Mennünk kellett lassan,így elindultunk vissza a híd felé,ahol a zsilip előtti állásban,csodák csodájára fogtam még egy csukát.

Te is !