Évértékelő

2013. Most még leírva elég furcsának tűnik, de majd megszokom. Aggasztó számomra, hogy az idő porszemcséi mily gyorsan hullanak alá az élet homokórájában. Jó visszagondolni a 2012-es évemre, de mégis olybá tűnik, mintha egy szempillantás alatt elsuhant volna, néhány feledhetetlen emléket beleégetve az agyam rejtekeibe.

Az év igazán jól kezdődött. Megfertőződtem egy betegséggel, ami nem más, mint a domolykópergetés, és ez a láz még most is csillapíthatatlannak mutatkozik. A január sok horgász számára nem túl kedvelt hónap, számomra azonban a csodás kezdet időszaka volt. Első domolykóimat még körforgókkal csábítottam horogra, mára azonban nagyrészt wobblerekkel próbálom rávenni őket egy fényképezésre.

2012-01-05 11.06.48Az a bizonyos első pergetett

Olvasd tovább >>

A Bodrog adománya

Sokat gondolkodtam azon, hogy megírjam e ezt a pecát, mivel nem sok minden történt ezen a horgászaton, de arra jutottam, hogy megmutatom nektek, hátha színesíti a nagyrészt Domolykókról szóló blogomat. Eléggé beszippantott magába az Ul-es fejeskergetés, így kellett már némi változatosság.


Olvasd tovább >>

Itt van az ősz, itt van újra

Hogy mit is jelent számomra az ősz? Az elmúlás kezdetét, a ködös reggeleket, az ember lába alatt ropogó falevelek hangját és az egyre rövidülő nappalokat. Horgász szempontból pedig az igazi rablóhalas szezon kezdetét, a csukák vad fejrázásait, a vadul küzdő domolykó által a kezemre csapott hideg víz csordulását és még folytathatnám.

Olvasd tovább >>

Domik a melegben

Ha azt hiszitek, hogy a Bodrogos bejegyzés óta nem horgásztam, akkor tévedtek.(Ki sem bírnám) Komolyabb volumenű pecám nem volt, bár ez relatív dolognak mondható, hiszen nem tudom kinek mi számít rendes pecának. Szerencsére, ha nem tudok messzebbre menni akkor mindig van egy alternatívám, ami nem más, mint a domolykó pergetés. Szóval a cikk témája ismét a fejes lesz. Lehet, hogy már unjátok ezeket a történeteket, ezért is próbáltam rá a legutóbbi domis írásomban megemlített új, általam még nem horgászott szakaszra. De a “teszt” előtt jöjjön “pár” mondat egy korábbi, tanulságos kiruccanásról.


Ez a pillanat megadta a kezdő lökést

Olvasd tovább >>

Egy csöppnyi nyár

Mondhatni, hogy rég volt már említésre méltó horgászkalandom. A mostani sem fog sok újdonságot tartalmazni, egy sima domolykózás lesz az egész. Próbáltam más felé nyitni nemrég, de egyik pecából se lett semmi, vagy a fuvar hiúsult meg, vagy az időjárás tett közbe. Kissé unom már a domolykópergetést, ha szabad ilyet mondani. Jó lenne már balinokat, jászt, vagy holtágas csukákat kergetni valahol. Mentünk is volna Apámmal a Bodrogra 2 napra, de, mint említettem nem lett belőle semmi. Volt még pár próbálkozásom egy bányató süllői felé, de  úgy néz ki, hogy az is csak júliusban fog megvalósulni. Ez az én formám.  Na, de hagyjuk a nem megvalósult dolgokat,térjünk rá a domizásra, mert abból elég sokszor volt részem mostanában.

A “Keskeny”

Olvasd tovább >>

Sokat a kevésért

A domolykók után úgy éreztem, hogy kell már valami más, így hát a régi csukázós helyeim felé kanyarodtak gondolataim. Érkezett pár jó hír is megbízható forrásból. Gyorsan össze is pakoltam és vasárnap dél körül felültem a biciklimre, majd meg sem álltam míg el nem értem célomig. Apám is velem tartott, bár már jobban szeretek magányosan pergetni. A felszerelés egy 3 méteres, 20-40 grammos botból és egy 40-es orsóból állt, rajta 10-es fonott. Meglehetősen szokatlan volt ez a “durva” felszerelés az Ul után, olyannyira, hogy sorra díszítettem környezetem különböző twisterekkel, gumihalakkal.

Sokat változott mióta nem láttam

Olvasd tovább >>

Welcome to the jungle

Kezdett kissé “unalmassá” válni a patak kiszélesített szakasza, ezért úgy gondoltam másabb jellegű víz felé is nyitnom kellene. Na, de úgy voltam vele, hogy ami működik azt kell erőltetni, így csak a széles vizet választottam. A meleg hatására azonban az a fránya alga kezdett darabokban feljönni a felszínre, és ugye a zsinór ilyenkor mindig megtalálja az algafoltokat.. A múltkori peca alkalmával sajnos beszakítottam a Hornetet, így immáron a Rebel csodabogara fickándozott a kapocsban. Rengeteg küsz napoztatta magát a víztetőn, de néhol nagyobb szedéseket is látni lehetett. A fűben térdepeltem és úgy hintettem a bugot a halak jelének irányába. Rögtön sikerült is fognom egy 30 felettit. Jó kezdés, de tudtam, hogy a mai nap sem lesz gyerekjáték. A patak nem adja könnyen halait. Ha az ember nem kitartó és nem ismeri valamennyire a helyet, akkor hamar elmehet tőle a kedve.

Na ebből még vagy 20-at…

Olvasd tovább >>

Tizenkét és fél

Nem is tudom, hogyan kezdjek hozzá eme beszámoló írásához, de azt hiszem kezdem az elejétől. A patak vizét ugye leengedték. Először azt mondták, hogy azért mert takarítják,munkát adva ezzel a közmunkásoknak….. A másik nevetséges ok az árvíztől való félelmen alapult. Na, de mindegy hagyjuk ezt.
16 napos kihagyás után, március 26.-án mentem le újra. Készülődés közben unokatesómnak sikerült elkapnia egy beszélgetés erejéig. A tóról jött haza, de a patakot is megnézte és azt mondta hogy fullig van töltve vízzel. A 3 méteres merítőmet rögtön átcseréltem egy 1,8-asra, és kurvára örültem,tapsoltam,ujjongtam. Aki látott biztos hülyének nézett…

Végre

Olvasd tovább >>

Wobbleres próbálkozások

A legutóbbi horgászatom vasárnapra esett,és nekem hétfőn már suliba kellett mennem. A téli szünet letelt.Úgy érzem nem használtam ki teljesen. Sajnos a szünet utolsó napjaiban fedeztem fel a patakban rejlő,kiaknázatlan domolykófogási lehetőségeket,és amennyire tudtam ki is használtam,ahogy azt a korábbi bejegyzésekben is láthattátok.

Hiába a suli,szerdán mégiscsak lementem pergetni. Minden stimmelt. 4 órám volt,így fél 1-kor már a patak mellett tölthettem perceim. A számomra legkedvesebb hely felé indultam,ami nem más, mint a híd előtti kövezéses szakasz. Az eddig jól működő fekete Meppssel kezdtem a domivadászatba,de nem akart megjönni a kapás. A kapcsomba egy pőcsikutánzatú wobblert illesztettem,ami meghozta az első kapást,de elhibázta a támadó. Visszadobtam,és másodjára már meglett a hal. (Igazából ezt a bogárwobblert nyárra vettem,nem gondoltam volna,hogy télen is működik,hiszen januárban nem igazán van pőcsik.. ) Kapása vehemens volt,a finom pálca rendesen nyúlt a bogárfaló irányába.

A horgok biztosan tartottak

Olvasd tovább >>