Sokat a kevésért

A domolykók után úgy éreztem, hogy kell már valami más, így hát a régi csukázós helyeim felé kanyarodtak gondolataim. Érkezett pár jó hír is megbízható forrásból. Gyorsan össze is pakoltam és vasárnap dél körül felültem a biciklimre, majd meg sem álltam míg el nem értem célomig. Apám is velem tartott, bár már jobban szeretek magányosan pergetni. A felszerelés egy 3 méteres, 20-40 grammos botból és egy 40-es orsóból állt, rajta 10-es fonott. Meglehetősen szokatlan volt ez a “durva” felszerelés az Ul után, olyannyira, hogy sorra díszítettem környezetem különböző twisterekkel, gumihalakkal.

Sokat változott mióta nem láttam

Olvasd tovább >>

Welcome to the jungle

Kezdett kissé “unalmassá” válni a patak kiszélesített szakasza, ezért úgy gondoltam másabb jellegű víz felé is nyitnom kellene. Na, de úgy voltam vele, hogy ami működik azt kell erőltetni, így csak a széles vizet választottam. A meleg hatására azonban az a fránya alga kezdett darabokban feljönni a felszínre, és ugye a zsinór ilyenkor mindig megtalálja az algafoltokat.. A múltkori peca alkalmával sajnos beszakítottam a Hornetet, így immáron a Rebel csodabogara fickándozott a kapocsban. Rengeteg küsz napoztatta magát a víztetőn, de néhol nagyobb szedéseket is látni lehetett. A fűben térdepeltem és úgy hintettem a bugot a halak jelének irányába. Rögtön sikerült is fognom egy 30 felettit. Jó kezdés, de tudtam, hogy a mai nap sem lesz gyerekjáték. A patak nem adja könnyen halait. Ha az ember nem kitartó és nem ismeri valamennyire a helyet, akkor hamar elmehet tőle a kedve.

Na ebből még vagy 20-at…

Olvasd tovább >>

Tizenkét és fél

Nem is tudom, hogyan kezdjek hozzá eme beszámoló írásához, de azt hiszem kezdem az elejétől. A patak vizét ugye leengedték. Először azt mondták, hogy azért mert takarítják,munkát adva ezzel a közmunkásoknak….. A másik nevetséges ok az árvíztől való félelmen alapult. Na, de mindegy hagyjuk ezt.
16 napos kihagyás után, március 26.-án mentem le újra. Készülődés közben unokatesómnak sikerült elkapnia egy beszélgetés erejéig. A tóról jött haza, de a patakot is megnézte és azt mondta hogy fullig van töltve vízzel. A 3 méteres merítőmet rögtön átcseréltem egy 1,8-asra, és kurvára örültem,tapsoltam,ujjongtam. Aki látott biztos hülyének nézett…

Végre

Olvasd tovább >>